A rovarok aktivitása mindig nyáron a legmagasabb. Ennek oka, hogy a meleg hatására intenzívebben szaporodnak, életciklusuk felgyorsul, petéik és lárváik pedig hamarabb kelnek ki. Mindez azt eredményezi, hogy ebben az időszakban rovarok tömkelegével kereszteződik az utunk, ami rendkívül bosszantó, sőt, egyes fajok esetében pedig kifejezetten veszélyes is lehet ez a találkozás.
Az itthoni klíma rengeteg rovarnak kedvez, köztük a darazsak számos fajának is, akiknek szinte minden életfeltétel biztosított a zavartalan tevékenykedéshez. Előfordulásuk gyakorisága miatt, nem árt, ha jobban megismerjük az egyes fajokat, viselkedésüket, valamint feltérképezzük, hogy milyen lehetőségeink vannak az ellenük való védekezésre!
Csapatjátékosok vagy szóló zümmögők?
A Magyarországon honos fajokat két fő szempont szerint csoportosíthatjuk: társas, valamint magányos darazsak. A magányos és a társas darazsak közötti legnagyobb különbség az, hogy míg utóbbiak kolóniákban élnek, addig előbbiek egyedül. Petéiket a saját maguk által készített fészekbe rakják le, s az utódok nevelését is magányosan végzik. Ebbe a csoportba tartozik például a lopódarázs, fürkészdarázs és a csőrösdarázs is. Jellemzően kisebb testmérettel rendelkeznek és kevésbé agresszívek a társas rokonaikhoz képest, de ők sem töprengenek túl sokat a támadáson, ha fenyegetve érzik magukat.
A gyakori lopódarazsat (Sceliphron destillatorium) általában a padláson vagy vályogházak falaiban találjuk. Fontos szerepet játszik a pók populáció kordában tartásában, szelíd természete miatt pedig az emberre normál körülmények között egyáltalán nem jelent veszélyt. A fürkészdarázs (Dolichotimus imperator) szintén a nyugodtabb fajok közé tartozik, hiszen általában ártalmatlan az emberre, valamint a kártevőpopuláció alacsony szinten tartásában is meghatározó szerepet tölt be. Ezzel a fajjal főleg a szabadban; erdőkben, réteken és kertekben találkozhatunk. Az óriás-csőrösdarázs (Bembix rostrata) a homokos vidékeket kedveli, előző két társához hasonlóan békés faj, így nem jelent veszélyt az emberre.
A társas darazsak ezzel szemben jóval nagyobbak és agresszívabbak, akik több száz vagy akár több ezer egyednek az otthonát biztosító kolóniákban élnek. A fészkekben a hímek, a dolgozók (ők a
nőstények) és a királynő lakik. Ebbe a csoportba tartozik például a lódarázs, a kecskedarázs és a német darázs.
Itthon az egyik leggyakrabban előforduló és egyben legnagyobb mérettel rendelkező (királynőjük mérete akár a 3,5 centit is elérheti) társas darázs a lódarázs (Vespa crabro). Ő egyben a legveszedelmesebb faj is, hiszen, ha kicsit is fenyegetve érzi magát, azonnal támad, csípése pedig még egy egészséges ember jóllétét is képes veszélyeztetni. A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a lódarázshoz hasonlóan kifejezetten agresszív faj, aki támadás közben még egy olyan speciális feromon kibocsájtására is képes, ami a többi darazsat is csípésre ösztönzi. Egy kolóniában akár 10 ezer darázs is élhet, így nem árt őket messziről elkerülni. Egy másik, itthon gyakori faj a német darázs (Vespula germanica), akivel az erdőkön, réteken és mezőkön kívül városi környezetben is találkozhatunk. A német darázs a késő nyári, ősz eleji időszakban sokkal agresszívabbá válik, mivel ilyenkor nagyobb szüksége van az energiadús táplálékra, ha pedig azt érzékeli, hogy fészke vagy élelmiszerforrása veszélyben van, azonnal képes támadni.
Ha a kánikula már nekünk is sok, húzunk a fedél alá!
A tavasz beköszöntével a darazsak folyamatosan keresik a fészek építésre alkalmas helyeket, amik gyakran a ház környékén rejlő falakat, ablakokat, ajtókereteket, de olykor a tetőteret is jelenthetik. Ha nagy a hőség, fészkük túlmelegedhet, aminek következtében kirajzanak a búvóhelyről és egy hűvösebb helyen keresnek menedéket. Általában ilyenkor jutnak be a lakórészbe is egy nyitott ablakon, ajtón vagy akár kis hézagokon keresztül, ami során igencsak kellemetlen lakótársakká válhatnak. Nem csupán csípésük okozhat aggodalmat, ugyanis kártevő mivolta révén a légy mellett az egyik legszennyezettebb élelmiszer-látogató is. Rászáll bármilyen szerves eredetű hulladékra, állati és emberi végtermékre és még a dögökre is, ami veszélyes lehet az ember egészségére. Ha a darazsakat a ház körül fedeztük fel, érdemes a PROTECT Extra darázsirtó habaeroszolt alkalmazni, amit két szórófejének köszönhetően a nehezen hozzáférhető helyeken, akár egy lyukon keresztül is alkalmazhatunk. A habot célzottan a rovarok fészkére kell porlasztanunk úgy, hogy a fészek környezetét is teljesen belepje. Könnyebben hozzáférhető helyeken, mint az eresz vagy a tető alatti részen a PROTECT darázsirtó aeroszol kiváló megoldást nyújt, hiszen már 3 méter távolságból is alkalmazhatjuk. A hőségben azonban nem csupán a hűvös terek, de a vízlelőhelyek is vonzzák a darazsakat. Ilyenkor gyakran találkozhatunk velük a kerticsapok körül, itatóknál vagy a medencéknél. Ebben az esetben a BIOSTOP darázs- és légycsapda hatékony megoldást nyújt nem csak a darazsak, de a legyek befogására is, hiszen speciális alkotóelemének, a szexferomonnak köszönhetően a rovarok nagyobb távolságból is képesek rátalálni a csapdára.