A madarak elleni védekezés
A madarak, elsősorban a galambok, eredeti életterüket megváltoztatva egyre inkább emberlakta környezetben, épületekben vagy azok közvetlen közelében telepednek le. A galambok védettebb közegbe kerülésével túlszaporodásuk jelentősen felgyorsult. A szárnyas társbérlőkkel nem felhőtlen az emberek viszonya, hiszen gyakran jelentős problémákat okoznak.
A madarakat távol tartó eszközök segítségével megvalósítható az épületek madarak elleni védelme, valamint az ürülékük által okozott károk megelőzése.
A madarak elleni védekezés komplex feladatot igényel. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk ellenük fellépni, fontos a különböző riasztórendszerek szakszerű telepítése és kiépítése. Mechanikus, elektronikus és optikai rendszerek állnak a rendelkezésünkre.
Mechanikus védekezési rendszerek
A mechanikus módszerek a madarak leszállásának, letelepedésének és fészkelésének megakadályozására szolgálnak. Szinte észrevehetetlenek, mivel kiválóan igazodnak a különféle épületekhez és azoknak a külső megjelenési formáján szinte semmit sem változtatnak.
Tüskerendszer
Az épületekre felhelyezett rozsdamentes acél tüskék fizikai akadályt képeznek a madarak számára, megakadályozzák, hogy a madarak leszálljanak és megtelepedjenek a párkányok, illetve az épületfalak szélein. A tüskék ellenállnak az időjárás viszontagságainak, és bármilyen építészeti megoldású épületeken alkalmazhatók. A tüskék vége lekerekített, ezáltal nem okoznak fizikai fájdalmat és sérülést a madaraknak.
Huzalozás
A kifeszített huzalok megakadályozzák a galambok leszállását és megtelepedését az épületek szélein. A mechanikus védekezési módszerek közül ez a legolcsóbb és a legkevésbé észrevehető. Bármilyen felületen és változatban alkalmazható.
Hálózás
Áthatolhatatlan akadályt képez, és távol tartja a madarakat a védendő felületektől. A különböző szemnagyságú hálók bármilyen madárfaj távoltartására alkalmasak. Az időjárás viszontagságait jól tűrő polietilén-hálók fekete, szürke és színtelen kivitelben alkalmazhatók.
Optikai riasztás
A 60 cm átmérőjű függő gömbnek két mozgó, ragadozó madarat utánzó szeme van elől és hátul, amelyek félelmet keltenek a kártevő madarakban. Felhasználható háztetőkön, magtáraknál, ipari létesítményekben.
Elektronikus riasztás
A BIRDXPELLER PRO elektronikus riasztó erőteljes veszélyt jelző hangokat sugároz. Ezek jellegzetes hangmagassága, intenzitása és időzítése elriasztja a madarakat, visszavonulnak az adott területről.
Gélezés
Ablakpárkányokon, ereszcsatornákon, párkányzatokon és kinyúló gerendákon alkalmazható, ahol a madarak éjszakára elülnek vagy megtelepednek. A BIRD-PROOF alkalmazásával a madarak a megszokott helyükről elriaszthatók, és megakadályozható az újonnan érkező madarak letelepedése.
BIRD-LITE riasztólámpák
Percenként 240-szer felvillanva elijeszti a kártevő madarakat az adott területről, mert nem viselik el a stroboszkópszerűen villogó éles fényt és a villogó árnyakat. A riasztólámpát gondosan elhelyezve, elriasztja a madarakat a fészkeikről.
Hasznos tippek a madarak távoltartására
A madárriasztás aktív rendszabályai következetességet, változatosságot, kreativitást követelnek meg. Melyek lehetnek ezek?
1. fészkek megsemmisítése,
2. vadászat,
3. akusztikai módszerek,
4. vizuális módszerek is alkalmazhatók a madarak riasztására – inkább kevesebb, mint több sikerrel,
5. a kombinált vizuális és akusztikai módszerek a leghatékonyabb riasztási módszerek közé tartoznak,
6. a ragadozó madarak alkalmazása kínálja az egyik legeredményesebb madárriasztási módszert.
A madarak biológiája
A galambfélék (Columbidae) vagy közismert nevükön galambok, a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe tartoznak. 42 nem és 313 faj tartozik a családba. Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a rigótól a lúdnagyságig terjed.
Erdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak. A galambalakúak monogám módon élnek, a hímek ugyanúgy költenek, mint a nőstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, a szülők túrószerű begytejjel táplálják őket. A párban élő galambfajok szokásos neve a magyar nyelvterületen a gerle (gerlepár, gerlicepár). A vadgerlét (Streptopelia turtur) és a balkáni gerlét (Streptopelia decaocto) vadgalambnak is nevezik.
A tipikus galambok (a galambformák alcsaládjának fajai) elsősorban magevők, a magokat a talajról szedegetik fel, és azokat erős zúzájuk őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, virágokat és kevés gyümölcsöt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével.
A gyümölcsgalambok szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak. A leggyakoribb képviselőjük a házigalamb (Columba livia domestica), a szirti galamb (Columba livia) háziasított alfaja. E madarak sokfelé visszavadultak és a Föld szinte minden nagyobb településén megtalálhatóak, olykor több ezres nagyságrendben is. Szabadon költenek és fokozatosan visszaütnek a szirti galamb külsejére. Gyakran kellemetlenné válnak, mert a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a háztetők kúpcserepei közül. Ennél fontosabb azonban, hogy bizonyos fertőző betegségeket terjesztenek, így az ornitózist, a papagájkórhoz hasonló betegséget. Ezért hadat üzennek a galamboknak, de ennek még sehol nem volt tartós eredménye.