Tanácsaink

Tudtad, hogy minden egyes emberre a Földön pontosan 1,6 millió hangya jut?  Ha pedig összeadjuk az összes hangya súlyát, akkor a tömegük meg fog egyezni az egész emberiségével. Az apró ízeltlábúakkal kapcsolatos döbbenetes adatok köre itt még nem ér véget: hazánkban 126 féle különböző hangyafajta él, ami ahhoz képest csekély szám, hogy a világon 13 ezer különböző fajt tartanak számon. A képet tovább árnyalja, hogy Európában 180, míg Afrikában közel 3000, Ázsiában pedig 2000 féle szorgos kis rovar él. 

Tél végével, tavasz közeledtével a természet újjáéledése mellett a rágcsálók is erőre kapnak, kihívást jelentve házunk tájékán. Az egész hideg szezonban jelen levő patkányok és egerek mellett egy új szereplő is feltűnik a kertünkben, ez pedig nem más, mint a vakond. Tanácsainkkal hatékonyan tudod felvenni a kesztyűt velük szemben. 

Minden időszaknak, sőt hónapnak megvannak a maga kártevői. Éppen ezért a védekezés kérdése nem szezonális, hanem egész éves tevékenységet jelent. Amennyiben hatékonyan és célzottan akarjuk végezni, ahhoz a nulladik lépésként elengedhetetlen a megfelelő információ, tudás beszerzése. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy aktuálisan mi ellen kell védekezni, akkor már komoly előnyre tehetünk szert a kártevőkkel szemben. Hiszen a legjobb védekezés a megelőzés!

A patkányok nem kis bosszúságunkra a Föld egyik legsikeresebb állatai közé tartoznak. Titkuk nem pusztán gyors szaporodási képességükben rejlik: intelligensek, óvatosak, ráadásul egyes irtószerek hatóanyagaival szemben immunissá is tudnak válni. 

A ma élő emlősök több mint egyharmadát a rágcsálók teszik ki. Bár az ember szempontjából a legkártékonyabb emlősök, vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy sok ragadozó emlősnek és madárnak szolgálnak táplálékul. Az egerek 817 faja ismert. Az egész világon elterjedtek. Még a Déli-sarkvidékre is jut belőlük. 

Noha a molyok a trópusi klímában érzik igazán jól magukat, a sarkvidékek kivételével mindenütt megélnek. A Magyarországon fellelhető több mint kétezer fajuknak csupán egy százaléka kártevő, ám abban biztosak lehetünk, hogy a háztartásunkba betérők ebből az egy százalékból származnak.

A ruhamoly sem indulhatna a lepkék szépségversenyén: áttetsző szalmasárga színű szárnyai hosszúkásak, keskenyek, rajzolatmentesek, feje borzas, állaga porszerű.

Még nem dőlt el, hogy kis vagy nagy poloskainvázió lesz-e ősszel. Zsigó György, a fővárosi közterületek növényvédelmi munkáit is irányító növényvédő mérnök megkeresésünkre azt válaszolta, hogy még kétesélyes a dolog. A rekordokat döntögető hőség és a hosszan tartó aszály nemcsak a növényeket viselte meg, hanem a kártevőiket is. A növényi nedvösszetétel ugyanis úgy módosult, hogy az nem vált a poloskák ínyére. Idáig egyértelműen kevesebb egyedük és kisebb kártételük volt tapasztalható.

Már a dinoszauruszok korában, 115 millió évvel ezelőtt is léteztek ágyi poloskák – erre a felismerésre jutottak a DNS-mintáikat tanulmányozó kutatók. Ebből két következtetés is levonható: egyrészt jóval hamarabb kialakultak, mint a legkorábbinak gondolt gazdaállataik, a denevérek. Másrészt átvészelték azt a csapást is, amely az őshüllők kihalásához vezetett.

Ha otthon sem vennénk észre, hogy a frissen vásárolt gyümölcsök között egy romlásnak indult szem is lapul, akkor a rögvest ott landoló gyümölcslégyraj figyelmeztetésére még mindig számíthatunk!

A nyári forróság enyhültével előbújnak rejtekhelyükről a kullancsok, és ismét magasabb áldozatkereső fokozatba kapcsolnak. Bár szinte minden helyzetben feltalálják magukat, és képesek túlélni a szélsőséges helyzeteket is, ám a tavasz és az ősz a kedvenc évszakuk, ilyenkor szaporodnak a legintenzívebben. A szaporodáshoz pedig vérre van szükségük! 

Mindenkinek van egy-két fájdalmas személyes története a darazsakról. Minél melegebb az idő, annál több gondot, veszélyt jelentenek. Elsősorban azokat a helyeket keresik, ahol élelmet és vizet találnak, így aztán nyáridőben nincs egy szabadtéri piknik, strandolás, teraszon elköltött ebéd vagy vacsora, ahol ne kellemetlenkednének.