Még most, a nyárutón is komoly gondot okozhatnak az otthonunkban, vagy annak környékén, valamelyik félreeső és nem sűrűn látogatott zugban fészket rakó és csoportosan megjelenő darazsak. A néhány centiméteres, sárga-fekete csíkokkal mintázott hártyásszárnyú rovarok ellen is megvan persze a szakszerű védekezési forma, ám ehhez nem árt kicsit ismerni az életmódjukat, illetve a szokásaikat.
Vagány külseje és a repülés közben általa kibocsátott zümmögő zajok alapján nevezhetnénk a rovarvilág rocksztárjának is ezt a roppant hasznos, ugyanakkor az emberre is fokozottan veszélyes "mini helikoptert", amely közeli rokona a méhnek, sőt a többi fullánkossal együtt még a hangyának is. A hazánkban élő több tucat faj közül az egyik leggyakoribb előfordulású a Vespula germanica, azaz a német darázs, amely 13-15 milliméter hosszú és alig 80 milligramm tömegű. A színezete sárga és fekete, és kísértetiesen hasonlít közeli rokonára, a kecskedarázsra (Vespula vulgaris), utóbbi annyiban különbözik, hogy nincsenek fekete pontok a pofáján, a potrohán levők pedig gyűrűt alkotva összeforrtak. A darazsak testfelülete az élelmiszer-látogatók közül mikrobiológiai szempontból a legszennyezettebb.
Hogyan készül a darázsfészek?
Általánosságban kijelenthető a darazsakról, hogy a legtöbb esetben kolóniában élnek, egyéves családokban és a természetben általában a talajban, vagy a felszín közelében készítik a fészküket, az irodalmi vagy mesei ábrázolásokkal ellentétben csak egészen ritkán a felszín fölött, valamire ráragasztva. Csak a nőstények telelnek át a többi darázs ősszel elpusztul és az áttelelt anya általában áprilisban kezdi építeni a fészkét és a lárvái táplálkozásáról is maga gondoskodik. A fészek növényi részekből áll, elsősorban építőanyagul a farostok szolgálnak, amelyet a rovarok megrágnak és a nyálukkal kevernek össze. Az ember környezetében élve viszont éppen azért kedvelik a magasabban levő, félreeső és nem sűrűn látogatott zugokat (például padlástér, a tetőt kívülről lezáró verébdeszka alatti üregek, postaláda stb.), mert ott kevésbé zavarják meg őket.
A nőstény egyedek képesek a reprodukcióra
Egyébként ragadozó életmódot folytatnak, számos rovarfajt elfogyasztanak, sőt a döghúst, de az édes leveket, mézeket sem vetik meg. A nőstény egyedek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből. A királynő több hímmel is párosodhat, és az első sejteket ő készíti. Az új királynő csak maximum 1 kilométeres távolságra távolodik el a fészektől.
A lódarazsak megzavarása óriási veszélyt jelent!
A darázs a közhiedelemmel ellentétben nem csíp, hanem a fullánkját a bőrbe szúrva allergiás reakciókat kiváltó méreganyagokat juttat be a kötőszövetbe. Toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a leginkább mérgező. A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony, illetve nagy molekulatömegű anyagok, például enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. A Magyarországon található fajok közül a lódarázs (Vespa crabro) a legveszélyesebb, hiszen a fészkének megbolygatására a kolónia tagjai agresszív támadással reagálnak. A lódarázs csípése általában enyhe tüneteket okoz, előfordulhat azonban egyes embereknél életveszélyes allergiás reakció, amely azonnali ellátást igényel. Fontos, hogy a lódarázs nem zavarja az embert, hacsak nem provokálják őt. A dolgozók megvédik a fészkeket, ezért kerüljük a fészkeket tartalmazó területek közelségét!
A nagy mennyiségben megjelent darazsak és fészkük szakszerű eltávolítását minden esetben bízzuk szakemberre! Viszont, ha nem akkora a baj és még éppen kezelhető a jelenlétük, akkor a BIOSTOP és PROTECT termékcsaládjaink darázsirtói segíthetnek.
1. A BIOSTOP darázs- és légycsapda irtószermentes csalogatófolyadékot, illetve a minél magasabb hatásfok elérése érdekében szexferomont tartalmaz. Utóbbi biztosítja, hogy a rovarok nagy távolságból is rátaláljanak a csapdára. Csak szabadtéri helyen, de legyek ellen is alkalmazható.
2. A PROTECT darázsirtó aeroszolt körülbelül 3 méteres távolságból fújva érdemes használni a nyílt helyszínről megközelíthető fészkek esetében. A hatóanyagtól a rovarok szinte pillanatokon belül megdermednek, majd elpusztulnak.
3. A PROTECT darázsirtó habaeroszol a hozzá tartozó csatlakozó csövön keresztül kis nyílásokba is bejuttatható, és a műveletet addig tanácsos folytatni, amíg a hab a fészket be nem fedi. A készítmény a kezelt felületen több órán keresztül fejti ki a hatását, így a kezelés után a fészekbe visszatérő egyedek is elpusztulnak.
Mindkét utóbbi termék esetén fontos, hogy kora reggel vagy este használjuk őket, hiszen olyankor a rovarok általában a fészkükben, kissé hibernált állapotban tartózkodnak!