Szúnyogok elleni védekezés a szabadban
A szúnyog a legkellemetlenebb vérszívó rovarok közé tartozik. Ahogy melegszik az idő, a tócsákba, víztárolókba elkezdik lerakni petéiket, és pillanatok alatt elszaporodnak. Nincs olyan kirándulás, hogy ne találkoznánk össze szúnyogokkal! Mire észrevesszük, már tele is vagyunk csípésekkel és allergiás reakciót kiváltó piros hólyagokkal. Messziről megérzik jelenlétünket, és ilyenkor megkezdődik a támadás ellenünk. Ilyen esetekben legfontosabb a jó minőségű, több órás védelmet nyújtó szúnyogriasztó és irtószerek használata. Manapság hatékonyan lehet védekezni ellenük. Válasszon a legjobb riasztószerek és irtószereket közül.
Hasznos tippek a szúnyogok távoltartására
A szúnyogok számának csökkentésének legegyszerűbb módja, ha megszüntetjük a kertben a szabad vízfelületeket. A szúnyogok leginkább a tócsákban, víztárolókban tudnak elszaporodni, így ezek eltávolításával, például a ház körül elhelyezett víztároló hordók letakarásával, gyakori kiürítésével jelentősen csökkenthetjük a szúnyogok mennyiségét. A szúnyogok a verejtékben lévő tejsav és a kilélegzett szén-dioxid alapján keresik az áldozatukat, de az édes szagok (pl. dezodorok, hajlakk) és az érett sajtszag is vonzza őket. A testrészeket sem egyformán támadják meg, a kézfejet például gyakrabban választják, mint a kart, de csábítja őket a mozgás és a sötét ruha is. A természetes szagok közül riasztószernek sokan ajánlják a citrusféléket és a szegfűszeget, sőt a kettő kombinációját.
A szúnyogok biológiája
A hazánkban élő közel 50 szúnyogfaj közül higiénés jelentőségük és gyakoriságuk miatt a foltosszárnyú maláriaszúnyog, a gyötrő szúnyog, a házi szúnyog és a mocsári szúnyog biológiáját, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeit ismertetjük.
Közös tulajdonságuk, hogy teljes átalakulással fejlődnek.
A peterakás a nőstények megtermékenyítése után 1-4 nappal kezdődik. A petékből kikelő szúnyoglárvák fejlődéséhez a víz nélkülözhetetlen. Ennek ellenére a szúnyoglárvák nem elsődleges vízi élőlények, hanem csak másodlagos, a vízhez alkalmazkodott szervezetek. Erre utal az is, hogy állandóan a víz felszínén, vagy csak kis vízmélységben, légcsövüket a víz felszínén tartva (a mocsári szúnyog kivételével), az oxigént nem a vízből, hanem a légköri levegőből nyerik. A víz oxigéntartalma a lárvákra alig van hatással. A lárvák fejlődésére a víz fizikai jellemzői közül a hőmérsékletnek van döntő szerepe, 16-20 °C között kb. egy hónap, 25 °C-on két hét. A hőmérsékleti határok az egyes fajokra jellemzőek. Alacsony hőmérsékleten a fejlődés lelassul vagy leáll, magasabb hőmérsékleten viszont a lárvák halandósága növekszik. A víz befagyását még a lárvaállapotban telelő fajok sem tűrik, ezért a fagy elől az iszap mélyébe ássák magukat. A szél, a hullámzás a lárvákat elpusztítja, a tenyészőhely idő előtti kiszáradása pedig a legtöbb lárva számára végzetes. Táplálékukat a vízben élő egysejtű szervezetekből és szerves törmelékből szűréssel szerzik meg.
A bábállapot 3-4 napig tart. A víznél könnyebb báb a felszínen úszik. Amennyiben a vízre árnyék vetődik, vagy megrezdül, a báb gyors mozgással lebukik.
A hím szúnyog szájszerve a bőr átszúrására alkalmatlan, ezért csak növényi nedvekkel táplálkozik. Vért kizárólag a nőstény szúnyogok szívnak, de a kikelt imágók még nem táplálkoznak, mert kellően meg nem szilárdult szájszerveikkel a bőrt nem képesek átszúrni.
Legmohóbban a 3-4 napos nőstény támad. Megszokott gazdáját, szagát és hőmérsékletét érzékelve, optikai és kémiai érzékszervei segítségével találja meg. Az éhes nőstény a szúrásra legalkalmasabb felület kiválasztása céljából az ember vagy az állat bőrét gondosan végigtapogatja, majd a bőrfelszín alatt húzódó eret megkeresve szívókáját az arra alkalmas helyen szúrja be.
Átlagos élettartamuk alig több egy hétnél. Halandóságuk a természetben rendkívül nagy, naponta közel 40 százaléknyi is lehet. Az alacsony hőmérséklet és a nem túl magas páratartalom élettartamukat meghosszabbítja.
A gyötrő-, a házi- és a mocsári szúnyog tora és potroha szöget zár be, ezért a falon potrohuk a fal síkjával párhuzamos, a mennyezeten ferdén ülnek.